Erbits Gergely
14 éves koromban kezdtem el mászni Rákosligeten, négy-öt év gördeszka plusz a mászás töltötte ki az életemet, majd lassan a gördeszka beporosodott és maradt a mászás. Ezután pár évvel, volt egy mászóbalesetem, majd két év rehabilitáció és ott folytattam ahol abba hagytam. Már a kezdetektől belekóstoltam a versenyzésbe, ahol megismertem a magyar sportmászó közösséget. Táborosi Gáborral is itt hozott össze az élet. Sok tanácsát megfogadtam és igyekeztem elérni, hogy a munka mellett maradhasson a sport is.
A sport folyamatos imádata átment szenvedéllyé, ami azt eredményezte, hogy a mindenkori nyaralás nálam a mászás lett, eljutottam csodálatos helyekre Franciaország sziklái teljes mámorba ejtettek.
A szép technikás mozgás a falon hosszú idő, de aki vár és tesz érte nem fog csalódni, hiszen ez a sport igényli a gondolkodó hozzáállást.
Úgy gondolom, hogy a szikla a legjobb mester a földön. így ha teremben mászok tulajdonképpen szinten tartok vagy fejlődöm, hogy aztán a szikla előtt letehessem a tiszteletemet.
Sziklát szoktam itthon is mászni bouldert köteleset egyaránt.
Három-négy éve kezdtem el edzéseket tartani, eleinte csak gyermek majd felnőtt edzést is vállaltam.
Fizikailag sokoldalú sportnak tartom a mászást, mely amellett, hogy saját testünk technikás mozgatására edz, terápiás alkalmazása is egyre elterjedtebb. Pl. gerincferdülésre kimondottan jótékony hatású.